Ők buktathatják meg Magyar Péter nagy álmát

162 párt van jelenleg bejegyezve az Országos Bírósági Hivatalnál – derült ki a szervezet által a Mandinernek küldött legújabb adatokból. Mindez azt jelenti, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, akkor ezek a pártok indulhatnának a voksoláson. Ennek aprópóján most kicsit körbenézünk a parlamenten kívüli erők világában, és hogy mire készülnek ezek az alakulatok. Mostani elemzésünkben főként a 2022-es parlamenti választáson 5 százalék alatt szereplő alakulatokkal foglalkozunk, de kitérünk az újonnan alakult pártokra is. 

Parlamentbe készülnek a kutyák?

A legerősebb parlamenten kívüli alakulat a 2022-es választás alapján 3,27 százalékkal a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) lett. A viccpártként létrejött alakulatnak ez volt története során a legjobb eredménye, és érthető módon ezt követően nem a közélettől való visszavonulás útját választották, hanem a 2024-es kettős voksolásra kezdtek „gyúrni”. 

2024 minden szempontból áttörést hozott az MKKP számára. Bár az EP-választáson nem sikerült mandátumot szerezniük, de 3,59 százalékos eredményüket elkönyvelhettek némi javulásnak a két évvel korábbi parlamenti voksoláshoz képest. Az igazi áttörést számukra az önkormányzati voksolás hozta el, mivel a XII. kerületben sikerült megszerezniük a polgármesteri posztot, és a testületi többséget is. AZ MKKP mindezek mellett bejutott a Fővárosi Közgyűlésbe is. Összesen 51 mandátumot szereztek. Összehasonlítva: a 2019-es önkormányzati választáson csak 15 mandátuma lett az MKKP-nak, tehát több mint megháromszorozták a képviselőik számát. 

Az MKKP 2024 óta egy fontos stratégiai dilemmában van. Vállalják-e az önálló indulást a 2026-os parlamenti választáson, vagy pedig kössenek valamilyen megállapodást az ellenzéki oldalon vezető erővé váló Tisza Párttal. A felmérések abban megegyeznek, hogy a párt támogatottsága valahol az 5 százalékos küszöb körül lehet. 

Azt biztosra lehet venni, hogy parlamentbe jutás esetén a kétfarkúak inkább az ellenzéki erőkkel kötnének valamilyen megállapodást, esetleg koalíciót. Ha éppencsak nem jutnának be, akkor azzal áttételesen mindenképpen a Fidesz–KDNP pozícióit erősítenék. 

A pártban egyelőre az körvonalazódik, hogy önállóan fognak indulni. Az országos listaállításhoz 71 egyéni jelöltre lenne szükségük, és 35 választókerületben dönthetnének úgy, hogy ott inkább az egyelőre teljesen ismeretlen tiszás jelölt mögé állnak. A 71 körzetben való indulás legnagyobb hátulütője, hogy az minden bizonnyal kevés lesz az 5 százalékos küszöb átugrására, mivel 35 körzetben a pártnak nem lesz „arca”, így a listája is kevésbé lesz vonzó. Jelzem, hogy a mostani információk alapján ez kezd körvonalazódni a párt stratégiájáról. A választási kampány éleződésével könnyen lehet, elvetik az önálló indulást, és inkább besorolnak a Tisza mögé. Mindez azonban azzal jár, hogy 2026 tavaszától egyetlen forintnyi állami támogatást sem fognak kapni. 

Merre tovább, Megoldás? 

2022-ben éppen csak átlépte az egyszázalékos küszöböt a Megoldás Mozgalom. Az alakulat szerencsét próbált a 2024-es EP-választáson is, de akkor már csak 0,39 százalékot kaptak. Az önkormányzati választáson csupán 10 mandátumot tudtak szerezni, de ebből 3 polgármesteri (Mátraballa, Szamossályi, Drávapiski) pozíció volt a 10 ezer alatti településeken. Az utóbbi sikereket Bogó Dániel pártelnök történelminek nevezte. A MeMo azóta nem nagyon hallat magáról. Közösségi oldalán nagyrészt a kormányt kritizáló posztok szerepelnek. Arról nem találtunk hírt, hogy a párt indulni szeretne-e a 2026-os választáson, de olyat sem olvastunk tőlük, hogy visszalépnének-e bármelyik ellenzéki párt javára. 

2022-ben országos listát tudott állítani Gődény György Normális Párt nevezetű alakulata. Az oltásszekptikus társaság 0,73 százalékot ért el, így lecsúsztak az állami támogatásról. Gődény azóta is rendkívül aktív 260 ezer követővel rendelkező közösségi oldalán. 

Mivel Gődény alapvetően a proteszt-szavazatokra épít, ezért az ő esetleges indulása sem könnyítené meg a Tisza helyzetét.

0,16 százalékot ért el 2022-ben a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt, pedig 66 jelöltjük volt. Ők 2024-ben az EP-választáson már el sem indultak, de az önkormányzati választáson Borsodbótán megszerezték a polgármesteri helyet. Roppant gyenge eredménye ellenére a Munkáspárt minden bizonnyal 2026-ban is megpróbálkozik az egy százalékos támogatottság elérésével. 

Az újak

Bár a 2022-es országgyűlési választáson még nem léteztek, de 2024-ben már 0,68 százalékot gyűjtött a Vona Gábor vezette Második Reformkor nevezetű alakulat. Az önkormányzati választáson csak Heves vármegyében indultak, és rögtön több mint 5 százalékot értek el. Az utóbbi eredmény azonban kevés volt ahhoz, hogy mandátumot szerezzenek a közgyűlésben. A párt már bejelentette, hogy önállóan indul 2026-ban. 

Könnyen lehet, hogy az egy százalékos küszöböt át tudják vinni, ha sikerül országos listát állítaniuk.  

Ringbe szállhat még a Mesterházy Attila által alapított Szocialisták és Demokraták nevű párt is. Az alakulat támogatottságát 2025. márciusában még 2 százalékra mérte a Závecz Research. Az MSZP korábbi elnöke egy ilyen eredménnyel minden bizonnyal 1000 százalékban elégedett lenne, mivel akkor 2030-ig életben tudná tartani a pártját. Egyelőre nem látszik, hogy 106 jelölttel el tudna indulni 2026-ban, sőt még a 71 is soknak tűnik. 

Összegzésképpen megállapíthatjuk, ha a fenti pártok mindegyike elindul a jövő évi országgyűlési választáson, és sikerül országos listát állítaniuk, akkor könnyen lehet, hogy összesen 5-10 százaléknyi szavazatot is összegyűjthetnek. Mivel a fent bemutatott pártok alapvetően a kormánnyal szemben határozzák meg magukat, ezért ezek a szavazatok inkább kormányellenesek lehetnek. Persze nem lehet azt mondani, hogy korábbi Fidesz-szavazók ne voksolnának-e egy ilyen kisebb alakulatra, de ez nem általános jelenség. Szóval, ha ezek a pártok alapvetően proteszt-szavazatokat gyűjtenek, akkor az ő színre lépésük a Tisza számára jelenthet fejfájást, és sok választókerületben elvehetik tőlük az első helyet. És akkor még nem is beszéltünk a mostani parlamentben lévő tetszhalott alakulatokról. 

Nyitókép: Hatlaczki Balázs / Magyar Nemzet